Ukrajnán keresztül már nem küldenek gázt, cserébe a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéket csúcsra járatják. A régió gázelosztó központja Magyarország lett, a teljes délkelet-európai/balkáni régió függése az orosz gáztól a 2021-es szinthez képest csaknem megduplázódott. Egy friss tanulmány szerint a Gazprom ennél is többet akar, és van is még mozgástere.
Több napra kiesik a Török Áramlat.
Az Európai Unió 2027-re szeretne teljesen függetlenedni az orosz gáztól, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak és Szlovákiának, az utolsó két, orosz gázt vezetékesen importáló országnak is fel kell adnia ezeket a beszerzéseket. Persze ez a két kormány nem fogja szó nélkül beadni a derekát, de úgy tűnik, az EU készült erre.
A Népszava számítása szerint majdnem 30 forinttal volt drágább az orosz gáz magyarországi átlagára, mint az uniós átlagár.
A javaslat értelmében a hosszú távú szerződések keretében zajló beszerzések 2027 végéig még folytatódhatnának, az azonnali beszerzéseket viszont még az idei év végén berekesztik.
Ha véget ér a háborús veszélyhelyzet, a kormány megszabadulhat a rekordáron, hitelből beszerzett gázkészlettől, benyelve akár félezer milliárd forintos veszteséget. Egyelőre csak a kamatok ketyegnek.
Az ukrajnai gáztranzit újraindítása szembe menne a Kreml pénzügyi forrásainak elzárására tett ígéretekkel.
Az EU vezetése azonban aligha hajlik erre – írja elemzésében a brit lap.
A külügyminiszter azt is mondta, hogy Washington hamarosan újragondolja az orosz–magyar kereskedelmet nehezítő lépéseket.
Ideális esetben, ha sikerül minden engedélyt megszerezni, már nyáron többségi tulajdonosa lehet az MVM az E.On romániai leányának. Orosz gázt Romániába szállítani költséges volna, mikor az országnak bőven van saját kitermelése, így ilyesmi nem várható nagy mennyiségben.
Az ukránok szerint Ficót és az ország parlamentjének egy részét „megmérgezte az orosz propaganda”, és most már „a szomszédos baráti demokráciák vezetőit tekintik ellenségnek”.
Emellett bízik abban, hogy Donald Trump segít rendezni az orosz–ukrán konfliktust.
Az orosz közlés szerint a csővezeték dél-oroszországi szakasza volt a célpont.
Az amerikai pénzügyminisztérium a Gazpromnyeftyet és a Szurgutnyeftyegazt is szankciókkal sújtotta.
Nemzetbiztonsági okokat emleget a romániai energiaügyi miniszter az MVM felvásárlási szándékával kapcsolatban, aminek célja a második legnagyobb romániai gázcég.
A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.
Sem az árak nem lőttek ki, sem az országok nem kerültek energiahiányos helyzetbe.
Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022–2024-es időszakban, mint a miénk, illetve a mi gazdaságunk sokkal jobban lassult a háború kitörése óta, mint az övék.
Mi lesz az orosz gázszállítással? Hogy került Elon Musk a Die Weltbe? Hogyan értékelik Putyin félig-meddig bocsánatkérését? Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Az indokoltnál sokkal több gáz áramlik az országba Szerbia felől. Ez a pluszmennyiség, úgy tűnik, újabban már lenyomja az orosz energiahordozó árát. Az MVM pedig a lap forrásai szerint olyan módszerhez nyúlhatott, amely nagyon hasonlít a 2012-es, MET-es bizniszre, ami több tízmilliárdos profitot hozott az akkor részben kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő cégnek.
